Hamvas Béla megítélése még mindig ellentmondásos, egyrészt van egy rendkívül elfogult rajongás az életműve iránt, másrészt a tudományos élet egy részétől pedig egy túl szigorú kritikai hozzáállás. A Hamvas Béla Asztaltársaság ezért kezdeményezte egy tanulmány kötet kiadását, amely reális képet igyekszik adni az író munkásságáról és gondolatiságáról.
Hamvas Béla az irodalom, a különböző vallások, a társadalomkritika, a szociológia és a művészetek ismereteinek és tanainak felhasználásával írta meg könyveit, hozta létre világszemléletét. Horváth Róbert és Stamler Ábel szerkesztette új kötet a hamvasi hagyományokat igyekszik 13 tanulmány segítségével feltárni és értelmezni.
– Kritikátlan rajongás illetve egy eltúlzott kritikai alapállás jellemzi Hamvas hazai recepcióját, amivel az baj, hogy ebben a környezetben nagyon nehéz megérteni Hamvas életművét. Megkerestük azokat a szakavatott szerzőket, vallástörténészeket, filozófusokat, történészeket, kutatókat, akik eszmetörténeti megközelítésben értelmezik Hamvas viszonyulását ezekhez a tanokhoz. Az volt a szándékunk, hogy egy megalapozott, hiteles kötettel előrelépjünk az életmű recepciójában. Egy rendkívül bonyolult életműről beszélünk, amelyben számos vallás és művészeti ág értelmezése jelenik meg – fogalmazott Horváth Róbert vallásfilozófus, a kötet egyik szerkesztője.
Stamler Ábel vallástudós hangsúlyozta: Hamvas Béla korrigálta önmagát, folyamatos gondolkodásban volt, képes volt az önvizsgálatra, amivel mindannyiunk számára azt üzeni, hogy az embernek mindig dolgoznia kell magán, tanulni és tájékozódni.
– Bármennyire tiszteljük Hamvast, azt el kell mondanunk, hogy nem lehet fenntartások nélkül kezelni a különböző tanokról alkotott álláspontját. Az iszlám és az egyiptomi hagyományt ezért ki is hagytuk a kötetből, ezeket nem vizsgálta kellő alapossággal. Rendkívüli gondolkodó volt, de ha az egyes hagyományokról alkotunk véleményt, mindig érdemes más forrásból is tájékozódni – fogalmazott Stamler Ábel Az isteni eredet tudata – Hamvas Béla hagyományai című tanulmánykötet bemutatóján.
Képgaléria
Az idei Hamvas Napokon a hagyományokhoz híven ismét megidézték a kultikus szerzőt, ezúttal izlandi nyelven olvasták rá a Tagore sétányon álló hársra Hamvas Fák című esszéjét. Volt Koloska-völgyi zarándoklat és borkóstolás, amelyen Andrási László somlói borász mutatta be kézműves borait.
A rendezvény keretében megemlékeztek Sziveri Jánosról, a 20. század második felének egyik meghatározó alkotójáról. Az 1990-ben 36 évesen elhunyt költő, drámaíró, szerkesztő költészete máig hat. A legendás költő életművét Ladányi István, Fenyvesi Ottó, és Géczi János irodalmárok értelmezték, mondván, Sziveri versnyelve megelőzte a korát.
A kerekasztal-beszélgetés után Bakos Árpád és együttese szólaltatta meg Sziveri döbbenetes erejű halálverseit, köztük a Bábel és a Foggal, körömmel című költeményeket. Megrázó erejű, különleges hangulatú est volt.
Mert ha elindul a vonat...
2024.09.26.
Biztos nem Belgrádba ment a kérdéses járat... Akkor nem, hogy 32 percet késett volna, hanem 32 perccel előbb érkezett volna…
Bővebben
MÁV
2024.09.25.
A 32 perc az még csak lóf... sem. Ez tényleg így van. Bármit csak akkor lehet szóvá tenni, ha 120…
Bővebben
soha többet vonat!!!
2024.09.25.
Több éve vonatoztam utoljára és hétfőn egy világ dőlt össze bennem! a 13,05-ös tapolcai vonat 32 perces késéssel indult Füredről,és…
Bővebben