Apokaliptikus képek – Kondor Béla kiállítása

A XX. századi magyar képzőművészet egyik meghatározó, máig legendás alkotójának szuggesztív, apokaliptikus műveiből nyílt kiállítás a Vaszary Villában. Kondor Béla legfontosabb grafikai sorozatai valamint néhány emblematikus műve látható a Forradalmár, próféta, melós című tárlaton.

Az alkotó hatalmas grafikai anyagot, különleges festményeket, maketteket, izgalmas fotográfiákat és ihletett verseket hagyott hátra maga után. A tárlat az életműből mutat be félszáz alkotást.

A kiállítás a nagyobb grafikai sorozatokból (Dózsa, Blake, Madách, Dürer) indul ki, ezek mentén mutatja meg Kondor művészetének különböző arcait, témáit és intellektuális rétegeit. A grafikák és néhány különleges, ritkán látható műve mellett emblematikus festmények is szerepelnek a tárlaton (Pléh Krisztus, a Bukás – Szent Antal megkísértése, a Forradalom angyala) sőt a látogató bepillantást kap a Kondort inspiráló művészek (Albrecht Dürer, Lucas Cranach, Rembrandt van Rijn, Barcsay Jenő) világába is egy-egy alkotásukon keresztül.
A hátrahagyott művek és a legendárium alapján Kondor a reneszánsz ember, az „uomo universale” hagyományához illeszkedve, Leonardo da Vinci huszadik századi alteregójaként lépett be a művészettörténetbe. Hatalmas grafikai anyagot, különleges festményeket, érdekes maketteket, izgalmas fotográfiákat, valamint ihletett verseket és rajongó barátokat hagyott hátra maga után. A tárlat ebből a jelentős életműből mutat be több mint félszáz reprezentatív alkotást.

Kondor alkatát forradalmárként legmarkánsabban diplomamunkája, az 1956-ban készült Dózsa-sorozat mutatja meg a kiállításon, míg a próféta attitűd vallási műveiben jelenik meg. A kiállítás címében szereplő melós pedig arra az eddig kevéssé vizsgált aspektusra utal, hogy életművének egy részét nem lehet elválasztani az akkor virágzó szocreál időszaktól, mely felszínre hozta sajátos stílusát. A jelzők tehát nem Kondor képeinek egy-egy domináns vonatkozását jelölik, hanem az alkotói attitűd megnyilvánulásait, amelyek markánsan jelen vannak az egyes művekben.

– Ez nem életmű kiállítás, hiszen Kondor rendkívül gazdag életművet alkotott, csak grafikából több ezret készített, rengeteg mondanivalója volt. Az akkori kultúrpolitika nem tolerálta a művészi elhajlásokat, stiláris diktatúra volt, Kondor Bélát is eltanácsolták a főiskola festő szakáról, így lett grafikus. Bár grafikusként iskolateremtő alkotó volt, nagy tárlatain is elsősorban grafikái szerepeltek, nem mondanám, hogy festőművészként gyengébb képeket készített volna, festményei egészen különleges művek – válaszolta a balatonfured.hu kérdésére Hornyik Sándor, az MTA BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa, a kiállítás kurátora.
– Egyedülálló jelenség volt, több műfajban közel azonos színvonalon fejezte ki magát, rengeteget alkotott. Ettől vált igazán legendás művésszé. Korai halála ellenére az életműve önmagában teljesnek mondható. Vele született szívbetegséggel élt, amire erős szívgyógyszereket szedett, ugyanakkor tudta, hogy életmódja miatt veszélyben az élete. Jelentős, meghatározó alkotó volt – tette hozzá Hornyik Sándor, aki a debreceni MODEM után most Füreden rendezi meg a kiállítást.

Kondor Béla (1931 – 1972) 1950-es években indult művészi pályája másfél évtizedig tartott csupán, sokoldalú munkásságát az 1972-ben bekövetkező korai halála szakította félbe. A kezdés sem volt egyszerű, a főiskola festő-osztályából eltanácsolták, szinte kényszerből végezte el a grafikus szakot, ám már diplomamunkája, a Füreden is látható Dózsa-sorozat meghatározó alkotás lett.
Szigorú szerkezetű szimbólum rendszert alkotnak művei, a jellemzően apokaliptikus képei szuggesztív, sajátos színvilágú, szürreális, ikonos alkotások. Témáit szentek történeteiből, irodalmi művekből, történelmi eseményekből merítette. Képein az emberi dőreség tragikus csatái jelenítődnek meg groteszk szimbólumokkal: vártákolmányokkal, repülni képtelen szerkezetekkel, tülekedő, merev mozgású embertömeggel, angyalokkal, különféle masinákkal.
Hazai mestereinek Barcsay Jenőt és a kubista Kmetty Jánost tartotta, de erősen hatott rá Hieronymus Bosch szürreális, parabolikus világa, Dürer pontos vonalvezetése és Rembrandt önmarcangoló habitusa is. Példaként tekintett William Blake saját mitológiai világot teremtő költőiségére és Rimbaud öntörvényűségére.
Reneszánsz személyiség volt, fényképezett, kitűnően játszott harmóniumon és verseket írt, Boldogságtöredék címmel halála előtt nem sokkal jelent meg verseskötete.

A Balatonfüreden látható grafikai anyag nagy része a miskolci Herman Ottó Múzeumból érkezik, de a Szépművészeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum és magángyűjtők is adtak műveket a kiállításra. A táblaképek és az oltárok a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, a székesfehérvári István Király Múzeum, a szentendrei Ferenczy Múzeum, és a debreceni MODEM gyűjteményéből származnak.

balatonfured.hu