Balaton anno és most – Kortárs építészet a tónál

Milyen stílusjegyekkel bír a balatoni építészet? Hogyan alakult az évszázadokon át a természet és az épített környezet szorításában lévő kultúrtáj? Mi a szerepe Fürednek? Miért lehet példa a város fejlesztési stratégiája? Egy kis balatoni építéstörténet.

A Balaton a tóparton feltárt római nyaralóvillák maradványai szerint, már évszázadokkal korábban kedvelt üdülőhely volt. A térség báját, érdekességét épp itt Füreden alapozták meg a XIX. század elején, hiszen egymást követték az építkezések a várost egyre gyakrabban felkereső reformkori értelmiség pedig tartalommal töltötte meg az üdülőhelyet, sőt divatossá tette.

A század második felében elkészült a déli vasút Buda és Trieszt közötti szakasza, elindítva a balatoni települések és a tó turizmusának gyors fejlődését, az 1904-ben létre hozott Balaton Szövetség pedig már a modern településfejlesztés előképének tekinthető.

1920 után az adriai üdülőterületek elvesztésével jelentősen megnőtt a Balaton-parti építkezések száma, a 30-as évek közepén azonban már jelentkeznek a rendezetlen épített környezetből fakadó problémák. Az évtized elején tetőző gazdasági válság után ugyan új lendületet vett a nyaralótelepek fejlődése, felkapott lett a térség, egyre többen kívánták szabadságukat a tó partján eltölteni. Ám ezzel megindult a fürdőtelepek friss parcellázása, kihasználva a rendkívül alacsony telekárakat. Rövid idő alatt összefüggő településfolyamok alakultak ki, miközben a természeti értékek veszélybe kerültek és megváltozott az ökológiai egység.
Átalakult a nyaralás fogalma és az életforma is, a korábbi nagypolgári villák már nem voltak praktikusak és pénz sem volt újak építésére. Elkezdődött a kisebb nyaralók építése, ezeknek azonban semmiféle előképe nem volt, amit csak tovább súlyosbított a két világháború közti magyar építészet útkeresése. Aztán jött a szocreál, a 70-es években a minőségi turizmust felváltotta a tömegturizmus, a hangulatos nyaralókat pedig a hullámpalás megoldások – és kialakult a finoman szólva eléggé vegyes településkép.

A rendszerváltást követően átalakult a térség önkormányzati rendszere, a fejlesztő szerepét helyenként a magánszektor vette át. Elkészült a Balaton Kiemelt Üdülőterület hosszú távú fejlesztési koncepciója és kétezerben életre hívták a Balatoni Intergrációs és fejlesztési Ügynökséget. Az utóbbi években a beruházók számos átfogó fejlesztési koncepciót publikáltak, de ezek rendre ilyen-olyan okokból elmaradtak.

Balatonfüred is a kilencvenes évek elején még lehangoló képet mutatott, elhanyagolt reformkori városrész, romos illetve számos tájba nem illő épület jellemezte. A rendszerváltás után a város több rossz állapotú, elhagyatott, de a városfejlesztés szempontjából stratégiailag fontos ingatlant vásárolt meg, majd európai uniós pályázatok révén megkezdődött a több ütemű városfejlesztés. A turizmusra alapozva, de azon túlmutatva vázolták fel a város jövőképét, melyben kiemelt szerepet szántak a kultúrának.
Az infrastruktúra fejlesztésével az ingatlanok felértékelődtek, mindez beindította a magántőkét és a közpénzekből finanszírozott fejlesztéseknél háromszor több magánbefektetés valósult meg. Megújult a Fürdőváros és Arács központja, és rehabilitálták a városközpontot is, a Pálóczy kastély és park renoválásán át, a volt Piros iskola valamint a Kovászna parkon keresztül a Szent István tér újra értelmezéséig.

A városban új épületeket emeltek illetve régi épületeket újítottak fel, a környezetbe illeszkedő léptékkel, Füred karakteréhez illeszkedve, de mégis korszerűen ,- a fejlesztések közül több szakmai díjat is kapott.

A következetes városfejlesztési koncepcióban fontos szerepe volt a Hild-díjjal kitüntetett András István főépítésznek, de Füreden több kvalitásos építész kapott lehetőséget, többiek között Kertész András, Ripszám János, Répás Ferenc, Koris János és Major György vagy a közterek terveit készítő tájépítészek Wallner Krisztina és Herczeg Ágnes.

Kik és hogyan gondolkoztak a Balaton-part építészeti feladatairól, milyen regionális stratégiákat dolgoztak ki és hogyan alakult a szakma szerepfelfogása? Miért volt kiemelkedő Balatonfüred szerepe a múltban és a jelenben is? Milyen helyet foglal el a Balaton-térség az Országos Területfejlesztési Koncepcióban? Épületek anno és most fotókkal, részletes értelmező szövegekkel. Információk települések, időszakok szerint.
Egy jó és hasznos oldal a balatoni építészetről itt.

balatonfured.hu