Kerek templom

Elkészülte után gyorsan elfoglalta helyét a füredi ábrázolásokon. Nem volt olyan metszet, üvegpohár, vagy más füredi emléktárgy, amelyen a jellegzetes épület ne szerepelt volna. Fruhman Antal tervei alapján készült öt éven át. A klasszicista stílusú, szép térhatású templom főoltárának képét az osztrák Henriette Kärling, a “Krisztus a keresztfán” című képét pedig Vaszary János festette.
A tiszta klasszicista stílusnak megfelelően épített kis templom tükrözi kiváló tervezőjének jó ízlését, tehetségét. Nagyszerű összhangban áll a vele szemben álló Blaha Lujza-házzal, oszlopcsarnokaik révén. Fontos műemléke Fürednek, és az Országos Műemléki Felügyelőség jegyzékében is szerepel.

A füredi Savanyóvízhez járó vendégek már a XVIII. század ötvenes éveitől kezdve kérték, hogy legyen a fürdőtelepen egy kápolna. (A református vallásúak a községbe mehettek, ahol a régi középkori füredi templom (Szent Margit) volt a reformátusok akkori temploma. 1761-ben kezdték el a fürdőtelepen egy kápolna építését a katolikusoknak. A XIX. század közepére ez szűknek bizonyult. Ezért kezdték el 1841-ben a Kerek-templom építését.) A templom tervét Fruhman Antal győri építész készítette, aki alapul vette hozzá a római Pantheon képét, és annak kicsinyített mását építette fel igen tetszetős formában. A munka elég lassan haladhatott, hiszen közel öt évig tartott a kis templom felépítése, mivel elfogyott az építésre szánt pénz, az apátságnak kölcsönt kellett felvennie. A templom tetejére a keresztet csak 1844. december 4-én tette fel Hayek Venczel uradalmi ácsmester. A főoltár képét Kergling Henrietta készítette, aki a nádor udvarában, mint festő tartózkodott. Úgy emlegették, mint Barabás után a Magyarhon legjelesebb művésznőjét, ami nem volt igaz. A kép azt a jelenetet ábrázolja, midőn Jézus Krisztus egy pálmafa árnyékában Jákob kútjánál a szamáriai asszonnyal beszélget. Ez utóbbi modellje a családi feljegyzések szerint Szentgyörgyi Horváth Eleonóra volt. A kútjelenet a savanyúvízforrásra, annak áldásos hasznára utal. A kis templom mellékoltára 1862-ben készült. A kupola alatti négy evangélistát Bucher veszprémi festő festette meg.
A templomot 1846. június 21-én áldotta meg Bresztyenszky Béla tihanyi apát. A szentbeszédet Vezerle Ignác veszprémi teológia tanár mondta. Az ünnepségen részt vett Deák Ferenc is.

1988-ban új orgonát kapott – a régi, elhasználódott harmónium helyett – a templom. Az orgonát Paulusz Frigyes orgonaépítő készítette. A kápolna fennállásának 100-ik évfordulójára kívül és belül megújult a templom.

Olvass tovább

Hozzászólások lezárva.