Jean Cocteau fényképeiből nyílt kiállítás a Vaszary Galériában. A korszakos jelentőségű francia alkotó felvételei 1916-ban készültek a párizsi Montparnasse művésznegyedében Picassóról és a klasszikus avantgárd néhány legendás alakjáról. A tárlaton Picasso mintegy hatvan rajza is látható.
– Kivételes esemény ez a kiállítás, a két zseniális művész találkozása érdekes történet, amit most itt megnézhetünk a bemutatott képeken. Nagy öröm, hogy az ország egyik legszebb városa, Füred csatlakozott a francia kultúrát bemutató rendezvénysorozathoz. Nagy lehetőség ez arra, hogy Magyarország nyitottabbá váljon a világra – fogalmazott a Vaszary Galéria kiállítás megnyitóján Roland Galharague, Franciaország magyarországi nagykövete.
A Találkozás Picassóval című kiállításon a fotók mellett a művész mintegy hatvan grafikája is megtekinthető, köztük a korai Mutatványosok-sorozat különleges darabjai. A Szépművészeti Múzeumból érkező alkotások a fényképek készítésének időszakából származnak.
A tárlaton különböző tárgyak, illetve korai videómunkák is láthatók, köztük több olyan, amelyet hazánkban még nem állítottak ki. Kuriózumként Max Jacob keresztkönyve is megtekinthető, amelyben Picasso dedikált köszöntése áll.
Fotógaléria a megnyitóról, katt a kis képre.
{photogallery}3000{/photogallery}
Huszonkilenc fényképet ismerünk abból a sorozatból, melyet a francia költő és filmrendező, Jean Cocteau az első világháború idején Pablo Picassóról és barátairól, a párizsi művésznegyedben élő bohém asztaltársaságról – köztük Amadeo Modiglianiról, Erik Satie-ról, Max Jacobról és Moïse Kisling-ről, illetve Picasso szinte kizárólag ezekről a képekről ismert akkori szerelméről, egy Pâquerette nevű modellről – készített egyetlen délután alatt.
Cocteau ugyanis nem puszta szemlélődőként kattintgatott 1916. augusztus 12-én délután fél egy és fél öt között Párizs népszerű negyedében, hanem egyfajta dokumentaristaként egy barátság kezdetének képeit rögzítette. Hazatérve a belga frontról ezen a délutánon találkozott először a francia költő az akkor még pályája elején járó, később világhírűvé lett festővel, Pablo Picassóval. Itt kérte fel Picassót az Erik Satie-val közösen írt darab a Parade vizuális arculatának a megtervezésére, ami később a spanyol művésznek meghozta a végső elismerést.
– Cocteau 1916-ban készült sorozata nem kívánt több lenni egy baráti társaságról készült amatőr felvételeknél, mégis képei máig élő bája éppen a bennük rejlő spontaneitásnak köszönhető, jelentőségüket pedig aláhúzza készítőjük személye illetve az a fotótörténeti tény, hogy vélhetően ez volt az első, egy adott témáról készült olyan műtárgy-együttes, mely egy történetet is el kívánt mesélni – jegyezte meg Orosz Márton művészettörténész, a kiállítás kurátora, aki kiemelte: a Balatonfüreden rendezett kiállítás Európában a második alkalom, hogy a korszakos jelentőségű sorozatot megtekintheti a közönség.
A mára történelmi és művészeti jelentőségűvé vált fotósorozatra az elektronikus művészet úttörőjeként számon tartott Billy Klüver bukkant rá, aki rekonstruálta és szisztematikus kutatómunkával rendszerezte a fényképeket. A művészet határterületeivel foglalkozó Klüver a tudomány oldaláról, villamosmérnökként közelített a képzőművészeti alkotásokhoz. Cocteau fényképeinek elmélyült tanulmányozása közben a fotók hátterében látható épületek árnyékai alapján, időjárási és csillagászati térképek illetve a helyszínen végzett mérések segítségével meghatározta a fényképek készítésének pontos időpontját is.
A Vaszary Galériában augusztusig látogatható tárlat nem csupán a századelő bohém francia művészvilágának izgalmas képeit villantja fel, de egy kevésbé ismert oldaláról is megmutatja a huszadik század egyik legnagyobb festőjét. A rendszerint műtermében, képei előtt pózoló Picasso itt civilben látható, egyik fényképen Amadeo Modiglianival még mosolyog is, ami igen ritkán látható tőle képeken.
Jean Cocteau bár elsősorban költőnek tartotta magát, filmesként is maradandót alkotott. 1925 és 1965 között hat nagyjátékfilmet és több kisfilmet rendezett valamint kilenc forgatókönyvet írt.
A huszadik század egyik legsokoldalúbb alkotóművésze volt, aki minden újdonságra, különösen a technikai vívmányokra élénken rezonált. Mellesleg a zenében is igen járatos volt, kezdeményezője, majd szóvivője a Hatok néven ismert francia zeneszerzői csoportnak.
Nagy életet élt, kiterjedt, sokszínű baráti körrel rendelkezett, Chaplin mondta róla: „Költő, regényíró, balett szerző, díszlettervező, kosztümtervező, drámaíró, filmíró, templomfestő volt egy személyben.”
Jean Cocteau 1963. október 11-én halt meg, egy nappal később, mint Edith Piaf, akihez régi barátság fűzte, még monodrámát is írt neki.
balatonfured.hu
füredi átlagnyug(nyög)díjas
2024.10.08.
Eszerint ha időpontra megyek Pestre, (novembertől, egészségügyi okokból, mert Veszprém egy rémálom, tegnap 2,5 órát próbáltam az Sztk-ban valamit elérni,…
Bővebben
Szerettem vonatozni
2024.10.05.
Én 4 óra 30 percig utaztam Balatonfüred Bp között. Székesfehérváron lekéstük a délipartról érkezö express vonatot és nem volt mozdony!…
Bővebben
Mert ha elindul a vonat...
2024.09.26.
Biztos nem Belgrádba ment a kérdéses járat... Akkor nem, hogy 32 percet késett volna, hanem 32 perccel előbb érkezett volna…
Bővebben