Cigányprímások versenye az Anna-bál jegyében. A tíz hegedűs közül a generációk óta zenész családból származó Sárközi József és Danyi Richárd kapta megosztva a verseny fődíját.
Lavotta János emlékére először 2013-ban hirdetett prímásversenyt a város illetve a Hagyományok Háza, azzal a szándékkal, hogy a nagy múltú cigányzene fiatal prímásainak bemutatkozási lehetőséget adjon.
Az országban kuriózumnak számító versenyen idén tíz, 35 évesnél fiatalabb, klasszikus cigányzenei hagyományt művelő hegedűs mérte össze a tudását. A prímásoknak egy kötelező és egy szabadon választott számot kellett előadnia, egy állandó zenekar kíséretében a Kisfaludy Galériában rendezett nyilvános színpadi versenyen.
Képgaléria. Katt a kis képre.
{photogallery}3251{/photogallery}
– Nagy a feszültség bennem, de a bizonyítási vágy is. Képtelenség ilyen versenyhelyzetben azt nyújtani, amit otthon el tud játszani az ember, de ez mindannyiunkkal így van. Öt éves korom óta hegedülök, a családban generációkra visszamenőleg minden férfi prímás volt. Édesapám és nagypapám egész kicsi koromban elhunyt, így tőlük sajnos nem tudtam tanulni, apámat csak felvételről hallottam játszani. Nem akartam eljönni a versenyre, mert nem tudtam igazán felkészülni, de azért vagyok itt, hogy a családomnak és magamnak bizonyítsak – válaszolta kérdésünkre Sárközi József, aki épp a verseny napján lett 25 éves.
A Budapestről érkező prímás, a 100 Tagú Cigányzenekar legfiatalabb prímása, elmondása szerint tíz év gyakorlás után mert csak kiállni közönség elé hegedülni, mert mint mondta, ez a világ legnehezebb hangszere. – Napi négy órát gyakorlok, ami kevés, 6-7 órára lenne szükség, mert a tehetség csak az alap, a szorgalom, a tanulás sokkal fontosabb. Még fiatal vagyok ahhoz, hogy saját szerzeményeket írjak, még érnem kell, de eljön ennek is az ideje – tette hozzá.
A debreceni Tordai Zoltán a Rajkó Zenekarban tanult 11 éves korától kezdve, most a civis város egyik éttermében zenél, ők az egyetlen cigányzenekar a városban. – Mi ezzel kiváltságos helyzetben vagyunk, mert egyébként a hazai cigányprímások többsége alig tud fellépni, az ilyen zenét szolgáltató vendéglátó helyek szinte teljesen eltűntek. Természetesen szeretnék nyerni a versenyen, de nem ez a lényeg, azért jöttem, hogy életben tartsuk ezt a különleges hangképzést igénylő zenét – mondta kérdésünkre Tordai Zoltán, aki Rácz Pál és Kónya Lajos hangszerkészítő mesterek különdíját egy mesterhegedűt vehetett át.
A zsűri döntése alapján az első díjat megosztva Sárközi József és Danyi Richárd vehette át, második lett Varga Jenő és Balázs Tamás, harmadik pedig Berki László és Horváth Jenő. Az első díj 1 millió forint értékű pénzjutalommal jár, a második helyezett 500 ezer forint, a harmadik helyezett pedig 300 ezer forint díjat vehetett át.
A zsűrit ezúttal is a magyar népies műzene elismert szakemberi alkották: Radics Ferenc (Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt), a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető prímása, Puka Károly (Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt), az 1984-es cigányprímás verseny győztese és Sánta Ferenc (Kossuth- és Liszt-díjas hegedűművész, Nemzet Művésze díj), a Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti vezetője.
Az elbírálás során kiemelt szempontnak számított a dallamválogatás zeneesztétikai értéke, a bemutatott dallamok stílushű előadásmódja, illetve az előadó egyéni, művészi kisugárzása.
A verseny győztese és díjazottjai illetve a legjobb produkciókat nyújtó zenészek július 22-én, szerdán, este kilenckor adnak koncertet a Gyógy téren.
balatonfured.hu
Kiserdei
2024.11.27.
Parasztház-porta? Mi van? Itt ennyi az ízlésficamos? Miért kell minden egyes fejlesztésnél elkezdeni ezt a múltba révedő, dilettáns, avittas szemléletet…
Bővebben
Kiserdei óvoda
2024.11.27.
Kezdem a jóval: örvendetes, hogy megújul az óvoda. És akkor a rossz (és tudom, hogy rengetegen le fognak szólni, de…
Bővebben
Belső üdvar-hoz
2024.11.15.
Köszönöm, hogy megengedi a szubjektivitást, mert szerintem igenis betonszörny. Ez is és igen, a vele szemben lévő is. Szerintem. Nem…
Bővebben