A megírt történet szabadított ki a szobából

A Prima Primissima – díjas íróval Cserép László, az irodalmi szalon vezetője beszélgetett a szerző új könyve apropóján. A balatonfüredi helyszínen is játszódó könyvben egy Szakonyival egyidős férfi leutazik a hétvégi házba, ahol sok időt töltött a néhai feleségével, itt aztán átgondolja életét, végig veszi szerelmeit. Van, amit megbán, van, amit nem, de végül a csend marad.

Az esten többször felmerült, hogy a könyv főhőse, gondolatai, emlékei mennyire azonosíthatók a szerzővel? Szakonyi szerint nincs értelme azonosítani a főhőst az íróval, még akkor sem, ha tagadhatatlan kettejük között a párhuzam és sok esetben az emlékeik is hasonlóak. Szakonyi Kosztolányit idézte, aki úgy fogalmazott: a valóság adja a vért a szöveghez. Úgy vélte, elkerülhetetlen, hogy az író ne dolgozza fel, írja meg a saját élményeit, emlékeit, de a könyv mégiscsak irodalom, ami különbözik a puszta valóságtól.

– Ez egy összegzés. Vannak még ugyan kézirataim, de nem hiszem, hogy lesz még idő egy könyv megírására. Így, ez egy lezárásféle. Az öregség regénye, krónikája. Azt írtam meg, mi történik, ha magára marad az ember a saját csöndjével – fogalmazott Szakonyi Károly.

Az esten elhangzott, Szakonyi Károly könyveiben a női figurákat nagyobb empátiával ábrázolja, mint a férfiakét, mint mondta, talán ez azért van, mert a nők többet tesznek hozzá a férfiak életéhez, mint fordítva.

– A pandémia segített a kisregény elkészítésében, hiszen a megírt történettel szabadultam ki a szobából. A könyvben szereplő férfi igyekszik megérteni az életét, értelmezni az átélt, felvillanó emlékeit, igyekszik megérteni mindazt, ami körülötte történt – így Szakonyi Károly.

Szakonyi Károly Budapesten született 1931-ben. Családi neve Németh volt, anyai nagyanyja szülőfalujának neve után választotta előbb írói névként, majd 1963-ban polgári névként is a Szakonyi nevet. Első kötete 1961-ben jelent meg. 1963-tól dramaturgiai ösztöndíjas a Nemzeti Színháznál. Megírja első drámáját, az Életem, Zsókát. Ettől kezdve szorosan kapcsolódik a színház világához, írói munkássága mellett különböző színházakban több évtizedet töltött el, mint mondta: élete meghatározó élménye a jelentős színészekkel való közös munka.

A Magyar széppróza napja programjai folytatódnak, Jókai és a nők címmel filmvetítés és beszélgetés várja az érdeklődőket.