Idén a táncdalfesztiválok korát idézik meg a bált megelőző Anna-fesztivál programjai, a hagyományos báli bevonuló pedig új látványosságot tartogat: a menetet három állomáson élőképek fogadják, amelyek a bál történetének különböző korszakait idézik meg színészek és táncosok közreműködésével.
A Jókai obeliszknél 1853 júliusát, a Blaha utcában álló egykori Posta háznál 1923-, míg a bálnak helyet adó Anna Grand Hotel előtt 1963 nyarát és azok hangulatát elevenítik meg a kisebb jelenetek. A bál rendezői arra invitálják a közönséget, hogy csatlakozva a múltidézéshez ezúttal az ötvenes-hatvanas évek stílusába öltözködve kísérjék figyelemmel a báli-menetet.
A reformkori városrészben így nemcsak az 1825-ös szentgyörgyi-Horváth Krisztina tiszteletére rendezett első Anna-bál és annak hagyománya kap hangsúlyt, hanem az ötvenes-hatvanas évek, amikor is újabb virágkorát élte az Anna-bál.
A bálhoz több szállal is kötődő Schiffer Miklós stílustanácsadót kérdeztük, milyen is volt a divat az ötvenes években, mit viseltek a bálozni igyekvő hölgyek és urak.
– Az ötvenes évek a háború utáni robbanás időszaka a divatban, Christian Dior nagy időszaka. Ekkor az öltözködés ismét fontos lett, újra figyelmet kapott. Bátrabbak, színesebbek lettek a ruhák, persze mindez az akkori Magyarországra nem nagyon vagy csak alig jutott el, de nálunk is érezhető volt egyfajta oldódás a negyvenes évek ruháihoz képest. A nők színes, nagy virágos karton és pamutruhákat viseltek, széles övekkel, a férfiak pedig szűkre szabott, sötét öltönyt, keskeny nyakkendőt hordtak, vagy kihajtott gallérú inget viseltek, ami ma egyébként újra divat. A nőknél megjelentek a kis kosztümök, de talán a legjellemzőbb a korra a nők magas kontya – fogalmazott Schiffer Miklós.
Az Anna-fesztivál a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa kiemelt eseménye.
Agora