Túléltük a kommunizmust, megmutattuk mekkora erő lakik a nemzetben. A szabadság a védjegyünk – mondta a kommunista diktatúrák áldozataira emlékezve Schmidt Mária.
– A második világháború során és azt követően a győztes szovjet csapatok hétszázezer magyart vagoníroztak be. A lágerekben a legkeményebb kényszermunkát végeztették, a kínzások és a kivégzések mindennaposak voltak. Ilyen lenne a felszabadítás?
Ma demokráciában élünk, szabadok vagyunk, külső hatalom nem állomásoztatja itt katonáit, de nem árt leszögezni: Magyarországot azért nevezhetjük a szabadság földjének, mert nemzetünk belső erői, mi magunk, soha nem hoztunk létre diktatúrát. Marad a kérdés, ha nem kell megküzdenünk diktatúrával, mi a dolgunk? Mivel állunk szemben? Mi az a jelenség, ami az európai nemzetek szinte mindegyikét fenyegeti? A válasz szomorú: a kommunista múlttal való szembenézés hiánya fenyeget bennünket – fogalmazott Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az Anna Grand Hotel dísztermében rendezett megemlékezésen.
A kommunizmus bűneivel való szembenézés nem könnyű, hiszen míg a nemzeti szocializmust a polgári demokráciák igen határozottan elutasították, addig a kommunizmust, ugyanezek a demokráciák évtizedeken keresztül partnernek, amolyan realitásnak tekintették. Máig ez határozza meg a viszonyunkat ehhez az emberellenes eszmerendszerhez. A sok tagadás és hallgatás miatt kiszorult a közbeszédből a kommunizmus áldozatairól való emlékezés.
1956 forradalma a fiatalok számára olyan homályba vesző, mint a honfoglalás, pedig 56 hősei nélkül ma nem lehetnénk büszkék és szabadok – folytatta beszédét a történész, aki külön megemlékezett az 1956-os balatoni srácok példát adó hőstetteiről is.
– Több mint negyedszázaddal a kommunizmus bukása után itt az idő, hogy kimondjuk: ez a nemzet soha nem adta fel a szabadságvágyát, ez az a közösség, mely mindig kitermelte magából a szabadság hőseit. Ez a védjegyünk, ettől vagyunk Európa egyik legéletképesebb nemzete. Gazdag nemzet vagyunk, túléltük a kommunizmust, közben megmutattuk, mekkora erő lakik bennünk. Két érzés vegyülhet bennünk ma: a gyász és a büszkeség. Az egyik összetör, a másik pedig felépít – zárta beszédét Schmidt Mária.
A történész beszéde után a Lóczy Lajos Gimnázium diákjai adtak műsort. Az ünnepség előtt a Bata Ferenc Emlékligetben és a Köztemetőben is rendeztek kisebb megemlékezést a városban.
Az országgyűlés 17 évvel ezelőtt foglalta határozatba, hogy február 25-én minden középiskolában tartsanak megemlékezést a kommunizmus áldozatainak tiszteletére. 1947-ben ugyanis ezen a napon tartóztatták le és hurcolták a Szovjetunióba Kovács Bélát a Független Kisgazda Párt főtitkárát és ezzel elkezdődött a totális egypárti diktatúra kiépülése.
balatonfured.hu
Belső üdvar-hoz
2024.11.15.
Köszönöm, hogy megengedi a szubjektivitást, mert szerintem igenis betonszörny. Ez is és igen, a vele szemben lévő is. Szerintem. Nem…
Bővebben
belső udvar
2024.11.12.
Szerintem nem betonszörny épül, az ezzel szemben van, de ez szubjektív. Lesz egy nyitott épület, üzletekkel, szerintem ez jó. Fűmaggal…
Bővebben
Krónikás
2024.11.11.
Teljes egészében egyetértek "belső udvarral". Egy újabb terület lesz rendezett. Ugyanakkor érthetetlen, hogy Füreden már olyan területeken is el lehet…
Bővebben