A nanokristályoktól a légkörig

Akadémikus, a Pannon Egyetem tanára, pár hete megyei Príma Díjat kapott. A földtudományokban az egyik legtöbbet hivatkozott magyar kutató. Pedig elmondása szerint nem akart mást, csak olyan munkát, amely révén minél több időt a szabadban tölthet. Dr. Pósfai Mihály húsz éve él Füreden.

Az élőlényekben lévő mágneses kristályokat vizsgálja, a baktériumok mozgását figyeli, illetve a légköri aeroszol részecskék éghajlati hatásait tanulmányozza.

– A földrajz érdekelt mindig, a kövek, az ásványok, valahogy fel sem merült más. Úgy képzeltem, hogy majd járkálok kint a szabadban, vadregényes tájakon és kőzeteket vizsgálgatok kedvemre. Ehhez képest most a munkámat jobbára az teszi ki, hogy ülök egy lesötétített szobában a majdnem atomi felbontást produkáló elektronmikroszkóp előtt és baktériumokat vizsgálok – így Pósfai Mihály.

Ülünk az eldugott füredi ház konyhájában és minden idegszálával azon van, hogy megértesse valahogy velem, mivel is foglalkozik valójában. Ábrákat mutat, mikroszkopikus felvételek fölött magyaráz. Közben kiderül, az egyetem elvégzése után az ásványok kristályszerkezetét kezdte vizsgálni, de hamar rájött, hogy ezzel nehéz lesz áttörni a társadalom ingerküszöbét, márpedig mindenképpen valami új és sokakat érdeklő probléma megoldására szerette volna felhasználni tudását, analitikus gondolkodását. Ez végül be is jött, mint mondja, ha egy lazább társaságban előáll a mágneses baktériumokkal, az rendszerint sikert arat.

– A Science című folyóiratban még 1996-ban jelent meg cikk egy Mars-meteoritról, ebben az állt, hogy a meteoritban olyan nyomok vannak, melyek az egykori marsi életre utalnak. Jellegzetes alakú, parányi mágneses kristályokat találtak benne, amelyek a Földön csak baktériumok sejtjeiben képződnek. Tulajdonképpen logikailag helytelennek tartottam az írást, mégis ennek köszönhetem, hogy a mágneses baktériumokkal kezdtem el foglalkozni. Egyből izgatott a téma, hiszen számos élőlényben megtalálhatók, köztük az emberben is. Ezek a baktériumok a bennük lévő apró mágneseket meghatározott méretűre és alakúra növesztik, láncokba rendezik. Egy parányi iránytűvé válnak, és magabiztosan közlekednek.

Pósfai Mihály Magyarországon egyedül foglalkozik az élőlényekben képződő mágneses kristályokkal, amelyeknek számos területen van gyakorlati hasznuk, az informatikától az orvostudományig. Ha például sikerülne ellesni a baktériumoktól, miként lehet olyan szép, szabályos mágneses nanokristályokat gyártani, amilyeneket ők tudnak, akkor az sokat hozzátenne a világról való tudásunkhoz – magyarázza, majd egy félmosoly kíséretében megjegyzi: jobban haladna, ha annak idején az egyetemen nagyobb elánnal tanulja a fizikát és a matematikát.

Aztán témát vált, másik kutatási területét, a légköri aeroszol részecskék vizsgálatát ecseteli. Erről elég legyen annyi, hogy eredményeit felhasználják az éghajlati modellek készítésében. – Igazából az érdekelne, hogy kétszáz év múlva melyik modell vált be – jegyzi meg.

A friss díjról, a mindennapokról kérdezem. – A díjak fontosak, mindegyiknek nagyon örültem, a Príma díj pedig meg is lepett, nem számítottam rá, hogy pont én kapom. Az elismerések mellett azért az ember belső mércéje a legfontosabb – válaszolja.

Igyekszik nem elveszni a tanítás, az ezzel járó mérhetetlen adminisztráció, a publikálás, a szakmai konferenciákra járás és a kutatás útvesztőiben. Állandó időzavarban van, most éppen egy könyv fejezetének megírásával adós. Mellesleg hetente focizik, kórusban énekel és fiától kedvet kapva néptáncot tanul.
– Volt lehetőségem arra, hogy külföldön éljek és kutassak, ami a hazainál lényegesen jobb feltételek miatt nyilvánvalóan megkönnyítette volna a szakmai előbbre jutásomat. Arizonában maradhattam volna, de a családom és a kulturális kötődések miatt nem ezt az utat választottam. Az meg nem volt kérdés, hogy az országon belül a Balaton közelében lakjak. Szeretem Füredet, 94 óta élek itt, sok mindenre lehetőséget ad a város, és persze itt a víz, ami nagyon fontos. Nekem nem csak az ad örömet, ha atomi felbontásban látom az ásvány szerkezetét az elektronmikroszkóp képernyőjén, az is öröm, ha jót focizok vagy csak úgy nézhetem a tó vizét.

Dr. Pósfai Mihály egyetemi tanár az Eötvös Loránd Tudományegyetem geológus szakán szerzett diplomát 1987-ben, majd ugyanitt ásványtanból doktorált. Több szakmai díj tulajdonosa, 2010-ben Akadémiai Díjjal tüntették ki és az MTA levelező tagjává választották. Hosszabb időt töltött az Egyesült Államokban, több mint négy évig az Arizona State University geológia tanszékén dolgozott, majd a Cambridge-i Egyetemen volt vendégkutató. Oktatói és kutatói munkássága 1994 óta kötődik a Pannon Egyetemhez, ahol jelenleg az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnöke. A megyei Príma Díjat a MagyarTudomány kategóriában néhány hete vette át.

balatonfured.hu