Az ötezer fő feletti kisvárosok kategóriájában Balatonfüred megőrizte az első helyet, 54,2 indexponttal zárva a vizsgált időszakot. A második Üllő lett, miközben Diósd maradt a harmadik helyen.
Balatonfüred kiemelkedő eredményeket könyvelhetett el a vendéglátóhelyek, az álláskeresők, az SZJA-t fizetők, az átlagos négyzetméterárak és az internet-előfizetések terén – állapította meg a kutatás.

A községek mezőnyében az öt legjobb pontszámú község közül négy a Balaton környékéről került ki. Az első helyet Hévíz, a másodikat Fonyód, a harmadikat Alsóörs, a negyediket Berente, az ötödiket pedig Balatonföldvár szerezte meg.

A Balaton környékén nemcsak erős, hanem egyre fejlődő községek, illetve kisvárosok találhatók, nem véletlen, hogy mindkét dimenzió rangsorát egy Balaton melletti település vezeti. A balatoni községek nem csak tarják a pozíciójukat, hanem többségük fejlődött is, az általános közép, kis településekre vonatkozó trendekkel szemben. A fellendülő belföldi turizmus és a tó környékre érkező beruházások serkentő hatással voltak a balatoni települések életére, ami vissza is köszönt a statisztikákban – jegyzi meg a kutatás.

A megyeszékhelyek között Székesfehérvár lett az első helyezett, megelőzve Győrt. A harmadik helyen Eger található.
A 15 ezer fő feletti városok versenyében Budaörs, Biatorbágy, Gödöllő, Paks és Veresegyház szerezte meg az első öt helyet.

Az Egyensúly Intézet településindexe kizárólag nyilvánosan elérhető statisztikai adatokon alapul. Az agytröszt szakértői csapata több mint kétezer változó közül válogatott ki vagy állított elő 53 olyan indikátort, amely képes megragadni egy-egy közösség fejlettségének, élhetőségének legfontosabb aspektusait. Az indikátorok kiválasztásakor az is fontos szempont volt, hogy a releváns adatok legalább nyolc éven keresztül és minden vizsgált településre vonatkozóan rendelkezésre álljanak. A településindex véglegesítésekor számos mértékadó indikátor legfrissebb adata 2021-ből származott, így az Egyensúly Intézet ezt az évet jelölte meg vizsgálata végső időpontjául. Az egyes mutatók eltérő jelentőségét szakértők súlyozták: az indikátorok 1-es, ⅔-os és ⅓-os súlyt kaphattak. Az intézet munkatársai a településeket lakosságszám és jogállás alapján öt csoportba rendezték, majd külön-külön elemezték ezeket.