A Vaszary Galériában nyílt tárlat a biedermeiertől a jelenkorig öleli fel a gyermekeket ábrázoló műalkotásokat, a legkorábbi mű az 1600-as évekből származik. Festmények, grafikák, szobrok, fotók és videómunkák szerepelnek a kiállításon egyebek mellett Barabás Miklós, Munkácsy Mihály, Szőnyi István, Csók István, Fényes Adolf, és Vaszary János és több kortárs alkotó műve.
– Akkor művészi az ábrázolás, ha jól megfigyeljük azt, amit szeretnénk megjeleníteni. A megfigyelés a fontos. Több alkotáson az ábrázolt gyerek ránk néz. Azt nézi, hogyan nézzük őt, vagyis hogyan reagál a külvilág. Gyermektekintetek között sétálhatunk és eldönthetjük, ki néz kit – mondta megnyitó beszédében Jeney Zoltán író.
– Párizsban éppen ebben az évben zárt be egy nagyon hasonló tematikájú kiállítás, amely a gyermekek ábrázolását járta körül. Magyarországon úgy gondolom hiánypótló lesz a Vaszary Galériában nyíló tárlat, utoljára 1940-ben rendezett az akkori Műcsarnok a gyermekábrázolással kapcsolatos tárlatot. A füredi kiállítás négy évszázadot ölel fel, de nem kronológia szerint mutatjuk be az egyes korszakokat, inkább azt szeretnénk minél plasztikusabban érzékeltetni, miként változott a család és a gyermek társadalmi szerepének a megítélése. Jogilag, erkölcsileg is sok minden változott, ahogy a nemi szerepekkel kapcsolatos elvárások illetve a gyermek-szülő közötti viszony is – válaszolta a balatonfured.hu kérdésére Révész Emese a kiállítás kurátora.
Boldogság, ártatlanság, szépség, szabadon szárnyaló képzelet, a valóságot átható játékvilág, ösztönös alkotóerő. A gyermekhez manapság ilyen és ehhez hasonló pozitív fogalmak sorát társítjuk. A kiállítás annak ered nyomába, hogy a gyermekről alkotott, koronként változó képzetek hogyan jelennek meg a képzőművészetben. A gyermeket kultúránként és koronként másként ítélték meg: hol felmagasztalták, az ember eszményi állapotaként tekintettek rá, hol pedig tökéletlen felnőttként bántak vele.
– Sok érdekességgel, információval szembesülhetünk a képek által, olyanokkal, amelyek a korabeli írásokból, napló jegyzetekből nem feltétlen derülnek ki. Sokszor egy megfestett tekintet, gesztus, viselet, az ábrázolt környezet beszédesebb és árulkodóbb. A mintegy ötven műből az is kiderül, hogy az utóbbi 10-20 évben megjelent az intézményekkel, a felnőttek szerepével kapcsolatos társadalomkritika. Korábban a gyermek ábrázolások egyfajta ideált jelenítettek meg, a kortárs képzőművészetben viszont már megjelent a modern család szétesése – fogalmazott a művészettörténész.
A kiállítás több mint félszáz bemutatott művet tár a közönség elé a magyar képzőművészet legszebb alkotásaiból. Minden terem egy-egy témakört jár körül, egymással ütköztetve, társítva különböző korok képalkotását az anyaságról, családról, nemi szerepekről, vidéki életről, iskoláról, nevelésről, játékról.
A kiállítás 2018. január 8-ig látogatható.
balatonfured.hu
Belső üdvar-hoz
2024.11.15.
Köszönöm, hogy megengedi a szubjektivitást, mert szerintem igenis betonszörny. Ez is és igen, a vele szemben lévő is. Szerintem. Nem…
Bővebben
belső udvar
2024.11.12.
Szerintem nem betonszörny épül, az ezzel szemben van, de ez szubjektív. Lesz egy nyitott épület, üzletekkel, szerintem ez jó. Fűmaggal…
Bővebben
Krónikás
2024.11.11.
Teljes egészében egyetértek "belső udvarral". Egy újabb terület lesz rendezett. Ugyanakkor érthetetlen, hogy Füreden már olyan területeken is el lehet…
Bővebben