A tizenkilencedik század egyik szent szörnyetegének, a híres-hírhedt, különc színészegyéniségnek élete elevenedik meg John Murrel Az isteni Sarah című darabjában, amelyet két kivételes színész: Vári Éva, és Gálffi László állít színpadra az Anna Grand Hotel dísztermében, július 31-én.
A legendás és zseniális francia színésznő Sarah Bernhardt, a lapok számára mindig pletykákkal szolgáló híresség, szenvedélyesen gátlástalan életimádó volt. Eljátszott minden korabeli nagy főszerepet, köztük magát Hamlet herceget is, turnéival beutazta a világot, többször járt Budapesten is. Halálos ellensége volt Bernard Shaw, jó barátja Oscar Wilde. Hogy személyisége mennyire hatotta át a tizenkilencedik század második felét, azt jól jelzi, hogy nevét még Dosztojevszkij is megemlíti Bűn és bűnhődés című regényében. A legendák szerint legbensőségesebb viszonyát házi tigrisével ápolta, koporsóban aludt, szerelmi étvágya pedig minden képzeletet felülmúlt.
A történet egy teraszon játszódik, ahol Sarah Bernhardt hűséges titkára, Pitou (Gálffi László) segítségével emlékszik vissza életére úgy, hogy a szerepjátékok során felelevenítik a színésznő életének jelentős pillanatait, miközben humoros, máskor szívszorító jeleneteket láthat a közönség.
A Kisfaludy Színház meghívására érkező előadás július 31-én, kedden, este fél kilenckor kezdődik az Anna Grand Hotel dísztermében.
Sarah Bernhardt szerepét játszó Vári Éva így fogalmazott: Ha Az isteni Sarah után nem játszom semmit, akkor is teljes volt az életem és teljes volt a pályám. Ez a szerep sok mindennek az összegzése, egy rendkívül gazdag művészsors.
– Sarah Bernhardt korának kimagasló művésze volt, fényévekkel járt kortársai előtt. Rendkívül különc ember volt. Manapság egyre kevésbé találkozunk korszakos művészek életével, ezért is fontos, hogy az ő sorsukon keresztül felhívjuk a figyelmet a művészet rangjára, a nagy alkotók társadalmi szerepére – vélekedett Orlai Tibor producer, akinek régóta tervei között szerepelt, hogy az 1983-as várszínházi bemutató után ismét láthassa a közönség Sarah történetét. – Psota Irén és Sinkovits Imre elementáris játéka rendkívül nagy hatással volt rám, az előadás ma is élénken él bennem. Célunk, hogy ennek a rendkívüli dívának a sorsa korszerű, mai, élő színházi eszközökkel találjon utat a ma emberéhez is. Ezért is éreztük szükségesnek, hogy Zöldi Gergely az író által 1998-ban átdolgozott legfrissebb változatot fordítsa le nekünk – tette hozzá.
balatonfured.hu
Agora