Felavatták Ferencsik János világhírű karmester szobrát a karnagyról elnevezett zeneiskola kertjében. Ferenczy Béni 1952-ben készített alkotása méltó emléket állít a karmester zseninek.
A Ferenczy Béni szobrászművész által 1952-ben készített, márványtalapzaton álló, mintegy félméteres bronzalkotás egy ideig a Tagore sétányon állt, most pedig hosszú szünet után végre méltó helyére kerülhetett – mondta Dohnál Szonja művészettörténész az avató ünnepségen.
– Két Kossuth-díjas alkotó egymásra találása ez a szobor, amely a barátságukat is őrzi. Ferenczy alkotásai átlényegítő, lélekemelő erejűek, ez az emelkedettség jellemzi a karmesterről készült szobrot is. A portré egy személyes megnyilatkozás, életszeretet, energia és elegancia sugárzik róla, – ilyen volt Ferencsik is – vélekedett a művészettörténész.
A zeneiskola kertjében álló szobrot Illényi Gáborné, Ferencsik János unokahúga és Bóka István polgármester leplezték le.
– Közvetítő volt, Isten adta tehetséggel. Pontosan tudta, hogy ő csak egy újrateremtő, ám ennek minden felelősségével is tisztában volt. Bartók és Kodály legfontosabb tolmácsolója volt, de egyébként is kivételes képességgel adta vissza a zeneszerzők gondolatait. Művészként nem hazudott soha – méltatta Ferencsiket a zeneiskola kertjében rendezett ünnepségen Kovács János, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester.
A szoboravató után megnyílt Mezey Béla fotóművész kiállítása is, amelyen a világhírű karmestert ábrázoló mintegy 150 fénykép látható. A fekete-fehér fotókon a művész többek között zeneakadémiai próbája közben, balatonarácsi nyaralójában, Kodály Zoltán társaságában vagy éppen utazóként a világ számos országában látható. Mezeyt több évtizedes barátság fűzte a karmesterhez, így Ferencsik civil életéről is készíthetett számos felvételt.
Ferencsik János (1907-1984) karmesterként, korrepetitorként dolgozott, 1957-től az Operaház főzeneigazgatója volt. A nyarakat szívesen töltötte balatonfüredi nyaralójában. 1982-ben elsőként kapta meg a település díszpolgára címet.
balatonfured.hu
Agora