Az érzékekre ható, az írásbeliségre alapuló értelmezési lehetőségeinket radikálisan megváltoztató, különleges tárlat nyílt a Vaszary Galériában. Leszámolás az irodalommal, helyette valami rejtjeles foltokban keresni az értelmet. Kísérlet vagy új lehetőség a rejtett tartalmak megértéséhez?
– Képzelgünk, ki akarunk lépni a véges végtelen ketrecünkből. Ezek a grafikák érzéskövető vonalvezetések, amelyek visszavezetnek az eredethez. Nem az úgynevezett nagy művészet, nagy munkái láthatók itt, ezek itt a kivételek, amelyek megmutatják a szavak mögötti valódi tartalmat. Segítenek eljutni a szavak kríziséből a tiszta formáig – e szavakkal adta meg az alaphangot Barnás Ferenc író, a tárlat megnyitóján.
És valóban, a kiállítás a megismerés lehetőségeit tárja fel, láthatjuk, hogy egy remekműből, Ottlik Géza Iskola a határon című regényéből, miként lesz egy sűrű szövet, messzebbről nézve szürke folt vagy paca. A szemünk előtt veszti el az értelmét a szöveg és nyer egy új, számos réteget egymásra simító tartalmat. Eltűnt a mondatok értelme, lenullázva a szavak uralta világ, helyette valami egyetemesebb, sokkal inkább érzékelhető, mint érthető új jelentés. Néhány alkotás Pándi Balázs kortárs zeneszerző segítségével meg is szólal tovább árnyalva a megértés lehetőségeit.
A kiállítás végez az irodalommal, itt a szöveg puszta vizualitás lesz, az írás keretei kitágulnak, a mondatok, a közlés képpé válik.
– A lehető és a lehetetlen akarása van benne ezekben a képekben. A szándék, hogy a mozdulatokkal eltüntessük az időt – mondta Barnás Ferenc.
Fotógaléria. Katt a kis képre.
{photogallery}3708{/photogallery}
Képbe zárt írások – 1945 utáni rajzok és grafikák a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből című kiállításon a kortárs nemzetközi és magyar képzőművészetnek egy jellegzetes grafikai kifejezési formájával találkozhatnak a látogatók.
Mit is rejthetnek magukban ezek a rejtélyes képbe zárt írások? Mit eredményez a szöveg értelmezhetőségének elvesztése és az ebből létrejövő új kép? Mit ábrázolnak az új képek, amelyek tagadhatatlanul kiütnek bennünket a hétköznapiságból? Milyen jelentést hordoz a szöveg, mint kép vagy a kép, mint szöveg egybemosódása? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a tárlat.
– Írás és kép egymáshoz való pozicionálásának alapkérdése, hogy kié, mié az elsőbbség? Vizualizáljuk az írást, a szöveget, vagy olvashatóvá tesszük a képet, a jelet? A viszony írásbeliség és képiség között lehet ellentmondásos, harmonikus, mellérendelő, alá-fölé rendelő. Egy azonban közös: két egymástól függetlenként meghatározott terület kerül egymással valamilyen viszonyba – vélekedik a kiállítás egyik kurátora, Bódi Kinga.
A 2015-ben Budapesten azonos címmel megrendezett tárlat most további művekkel gazdagítva, kibővített formában látható a Vaszary Galériában. A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből származó papírmunkákat ezúttal magángyűjteményekből kölcsönzött alkotások egészítik ki, így például Esterházy Péter emblematikus irodalmi-grafikai műve, az 1980-ban készített Ottlik-lap. (Esterházy Péter Ottlik Géza 70. születésnapjára egyetlen, 57×77 centiméteres rajzlapra másolta le az Iskola a határon című regényt.)
A kiállításon szereplő művészek: Esterházy Péter, Simon Hantaï, Hans Hartung, Eugène Ionesco, Kéri Ádám, Jiří Kolář, Joseph Kosuth, Lakner László, Major Kamill, Alfred Manessier, Maurer Dóra, Henri Michaux, Vera Molnar, Nagy Pál, Ország Lili, Nam June Paik, Swierkiewicz Róbert, Antoni Tàpies, Tót Endre, Günther Uecker.
A tárlat október 30-ig látogatható a Vaszary Galériában.
balatonfured.hu
Agora