– Érzelmileg erősen kötődöm a templomhoz. Anyukám hét éves korában ott volt 1927-ben, a templom szentelésekor, virággal köszöntötte Rott Nándor püspököt, sőt a templom 75 éves évfordulóján is jelen volt még. A házunk pár méterre volt a templomtól, gyerekkorom óta ide járok. 2016 nyarán a tomboló vihar és jégeső megsemmisítette a templom nyugati főbejárati oldalán lévő rosettát és az ablakokat is. Akkor döbbentem rá, hogy valamilyen formában meg kell őriznünk az utókornak Palka József, korának kiemelkedő, Európa szerte elismert üvegfestő mester munkáit – válaszolta a balatonfured.hu kérdésére Fejes Gabriella, aki végül magánkiadásban jelentette meg a Piros templom kilencvenéves ablakait bemutató kiadványt. Egyúttal kezdeményezte, hogy az ablakok, mint nemzeti érték kerüljenek be a Városi Értéktárba.
Palka József készítette üvegablakok egyidősek az egy év alatt felépült, 1927. szeptember 29-én felszentelt templommal. Az összesen 27 ablak közül 25-ön egy-egy szent látható, míg kettőt valamilyen oknál fogva nem díszített a mester figurával. Csakhogy az üvegablakokon ábrázolt szentekről eddig nem sokat lehetett tudni, mivel a mester az ablakokon az adományozók nevét örökítette csak meg. Ezért Fejes Gabriella kutatásba kezdett, végül Palka József eredeti jegyzetei alapján derítette ki, az ablakokon ábrázolt szentek kilétét.
– Az ablakok még eredeti állapotukban vannak, gyönyörű munkák, ami persze nem véletlen, Palka, Róth Miksa mellett, kora legelismertebb üvegfestő művésze volt, több mint hatszáz templomba készített festett üveg ablakokat. A Piros templomban lévők korukhoz képest jó állapotban vannak, bár némelyiken már láthatók kopások. Abban bízom, hogy a kiadvány felhívja a figyelmet, milyen értékesek ezek az alkotások és közelebb hozza őket az olvasókhoz – így Fejes Gabriella, aki a helyi nyugdíjas polgári egyesület elnöke.
A kiadvány a Piros templomban megtekinthető, illetve megvásárolható.
A Krisztus Király Plébánia Templom alapkövét 1926-ban tették le, egy év alatt meg is épült a lebontott fogadó helyén. Dr. Rott Nándor veszprémi püspök szentelte fel 1927-ben a negyven méter hosszú, húsz méter széles, és tíz méter magas neoromán stílusú épületet, amelyet aztán vörös köve miatt Piros templomként kereszteltek el.
Fotó: Tóth Attila
Agora