Balassa Balázs elmondta: 2016-tól a csípőszúnyogok gyérítésének gyakorlata gyökeresen megváltozott, közvetlen költségvetési támogatás helyett ugyanis a nyári főszezonban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) végezteti el a beavatkozást, míg a turisztikai elő- és utószezonban továbbra is a helyi önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség látja el a feladatot. Az OKF az elmúlt években átlagosan két kémiai és egy biológiai gyérítést végzett a Balaton térségében.
Múlt év tavaszán a balatoni önkormányzatok pénzéből egy biológiai és egy kémiai gyérítést tudtak elvégeztetni, ez azonban kevésnek bizonyult. A csapadékosabb időjárás miatt ugyanis a tervezettnél jóval nagyobb mértékben kellett védekezni – mondta a szervezet elnöke. Az őszi időszakra, az utószezonra nem maradt forrás, pedig a kedvező időjárás miatt még sok volt a turista a térségben, és sok volt a panasz a szúnyogokra – indokolta Balassa Balázs, miért kellett az önkormányzatok lakosságarányosan meghatározott hozzájárulását jelentősen megemelni.
Egyelőre a térségben nem okoznak problémát a szúnyogok, sőt, az előző évek hasonló időszakához képest kisebb a vízzel borított területek nagysága, ezért a közeljövőben nem terveznek gyérítést.
A Balatoni Szövetség legutóbbi elnökségi ülésén a tagok szorgalmazták, hogy a kémiai helyett minél több biológiai beavatkozás legyen, még ha az drágább is. Megfogalmazódott az az igény is, hogy strandidőben és rendezvények idején ne végezzenek gyérítést.
Agora