– A tájház épülete nagyon rossz állapotban volt, szinte az utolsó pillanatban vásárolta meg az önkormányzat. Kevés helyen maradt meg viszonylag épségben a régi, hangulatos, kicsi házas településszerkezet. Vigyáznunk kell erre a kis történeti szövetre, amelynek egy fontos eleme a tájház – fogalmazott Bóka István polgármester az átadó ünnepségen, majd kiemelte az épület megmentését a városrész egykori alpolgármestere Kutas Árpád is a szívén viselte.
Miszlai Zsolt, a Magyarországi Tájházak Szövetségének Közép-dunántúli régiós elnöke az ünnepségen hangsúlyozta: A tájház bútorai, tárgyai, a kiállított dokumentumok egy, a 20. század első felében élt család lakóhelyét mutatják be. A tisztaszoba és konyha a századfordulótól a harmincas évekig jellemző berendezést idézi meg.
– Tudatos feladatunk a múlt értékeinek megőrzése. A tájház felújítása és korhű bemutatása erről szól. Autentikus környezetet tudtunk teremteni a hagyaték, az ajándékozás és korhű tárgyak vásárlása révén – fogalmazott az elnök.
Arács központjában a 19. század közepén már állt a lakóház. Építésekor a településen körülbelül 600-n éltek. Az épület az elmúlt századok során folyamatosan lakott volt. Az utca felőli házrész még a teleksoros úti falvak építészeti hagyományait mutatja. A későbbi hozzáépítések már a későbbi századokra jellemző közös udvarok rendszere szerint épült meg.
Eredetileg a ház szabadkéményes konyhával rendelkezett, amelynek archaikus hatást keltő boltozata még most is látható. A többszöri átépítések és hozzáépítések során alakult ki a 20. század elejére a végleges épület, amelynek a felújítás során a megmenthető részletei a kiállítótérben, illetve a közösségi terekben láthatóak.
- Képgaléria
Arács példamutató volt a kultúra terén, hiszen Arácson már korán olvasóegylet (1891) és dalegylet (1910) jött létre, Füreden 1893-ban Polgári Dalegylet, később Izraelita Nőegylet, olvasókörök és gazdakörök, vöröskereszt egyesület alakultak. E közösségi létnek az eredete teremtett arra alapot, hogy az Arácsi Tájház megidézze ezt az időszakot, nem csak tárgyi formájában, hanem a hagyományőrzés terén is.
Az Arácsi Tájház felújítása mintegy 70 millió forintba került, a beruházáshoz az önkormányzat harminc millió forintot biztosított a többi forrást különböző pályázati támogatások fedezték.
A Füredkult Kft. működtette tájház új közösségi térként funkcionál, kapuja nyitva áll majd az érdeklődők előtt. Különböző kulturális programoknak, foglalkozásoknak is helyet biztosít, autentikus helyszíne lesz a népművészeti táboroknak, múltidéző eseményeknek. Az Arácson most is működő csoportok és kisközösségek pedig megtöltik majd élettel, a Balatonfüredi Örökségünk Hímző Műhely tagjai, asszonyai foglalkozásokat indítanak, bemutatókat tartanak ifjaknak és időseknek egyaránt, a Kék Balaton Népdalkör révén pedig megismerkedhetünk a korabeli dalkörök világával is.
Az ünnepélyes megnyitón közreműködött a Balatonfüred Néptánc Együttes és Kék Balaton Népdalkör az udvarban pedig népi játéktér és kézműves vásár, foglalkozások várták a gyerekeket.
Agora