A Tihanyi-félsziget nyugati partjainak előterében nagyszabású vízépítési munka zajlik, melynek célja új ívó- és élőhelyek létrehozása. A fejlesztés a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében, a Magyar Országos Horgász Szövetség és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. konzorciumában, valamint a Szent István Egyetem szakmai támogatása mellett zajlik.
A munkálatok karácsony előtt kezdődtek és az időjárás függvényében várhatóan tavaszra fejeződnek be. Nyolc önálló projekt zajlik összesen 492 millió forint beruházási költséggel, melynek felét a program finanszírozza, másik felét pedig a konzorciumi tagok saját hozzájárulása fedezi.
Most a megsüllyedt úgynevezett akadók felújítása illetve újak létesítése történik. Ezek a területek tavasszal ívóhelyként, az év során pedig búvóhelyként szolgálnak a halak számára – áll a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tájékoztatójában.
Létesítésük összefügg a balatoni süllőállomány szaporodásával illetve a jó és biztos süllőfogási lehetőségekkel. A Balatonban található köves akadókon a süllő, a kősüllő, a balin a vágó durbincs és több keszegféle is ívik. Ezek szaporodását segítik elő az új ívási felületek, továbbá az ikrából kikelő ivadék számára búvóhelyet jelentenek a kövek között lévő rések. Az akadók élőhelyet biztosítanak alacsonyrendű táplálékszervezeteknek, emellett vándorkagylóval sűrűn belepettek, így ideális táplálkozó helyül szolgálnak a pontynak, és több keszegfélének is.
A természetes akadók mellett a halászok és horgászok megkülönböztetnek „műakadókat”, melyeket a Balaton északi partján bányászott vörös homokkőből építették az egykori Balatoni Halászati Zrt. megrendelésére. Ilyen műakadók építéséről tudunk Balatonvilágos, Balatonföldvár, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonlelle, Balatonboglár és Balatonberény települések előterében.
Az elkészülő új akadók ökológiai szerepükön túl tehát a horgászati lehetőségek bővítését is szolgálják majd.
